év | létszám | felsőfokú nyv. érettségi | érettségi átlag | emelt átlag | közép átlag | népismeret jeles | kitűnők száma |
2004. | 25 | 25 | 4,434 | -- | -- | -- | 6 |
2005. | 32 | 23 | 4,61 | 4,83 | 4,48 | 13/31 | 10 |
2006. | 30 | 23 | 4,58 | 4,71 | 4,5 | 10/28 | 5 |
2007. | 29 | 27 | 4,6 | 4,83 | 4,49 | 14/29 | 6 |
2008. | 37 | 34 | 4,7 | 4,95 | 4,6 | 24/37 | 11 |
2010. | 32 | 27 | 4,78 | 4,88 | 4,71 | 23/32 | 13 |
2011. | 35 | 33 | 4,7 | 4,89 | 4,61 | 25/35 | 8 |
2012. | 37 | 35 | 4,81 | 4,91 | 4,67 | 33/34 | 14 |
Készítő (érettségi éve) | Megnyitás |
Csótai Kitti (2013) | Megnyitás... |
Freund Anna (2013) | Megnyitás... |
Hegedűs Gabriella (2012) | Megnyitás... |
Lohn Veronika (2011) | Megnyitás... |
Lohn Viktória (2012) | Megnyitás... |
Márkus Eszter (2012) | Megnyitás... |
Molnár Mariann (2010) | Megnyitás... |
Schindler Mariann (2010) | Megnyitás... |
Készítő (érettségi éve) | Megnyitás |
Csécsi Miklós (2012) | Megnyitás... |
Rózsahegyi Dóra (2012) | Megnyitás... |
Szolga Brigitta (2011) | Megnyitás... |
Tósoki Dániel (2012) | Megnyitás... |
Írásbeli vizsga- 240 perc - 30 pont
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
Szövegalkotási feladatok Egy nyelvi altétel kifejtése Egy irodalmi altétel kifejtése 70 pont
Szóbeli vizsga- 20 perc 50 pont
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsga egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze.
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve annak részletéhez, esszéhez, értekező prózához vagy annak részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik.
A feladatsor:
- nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását, fogalmak felismerését, azonosítását, esetenként definícióját tartalmazza;
- különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárására irányul;
- továbbá tartalmaz a vizsgálandó szöveg nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzőire irányuló kérdéseket.
Szövegalkotási feladatok
A szövegalkotási feladatsor három, különböző témáról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását tartalmazza.
A feladatok a következők:
- Egy adott irodalmi mű értelmezése megadott szempont szerint
- Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre
- Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása
Legalább az egyik feladatnak a német nemzetiséghez kell kapcsolódnia: tehát vagy a műveltségi feladatsor alapját képezze a magyarországi német irodalomból választott mű, vagy a három szövegfajta egyike legyen ilyen témájú. A feladatok bármelyike lehet szövegbázisú vagy szövegbázis nélküli.
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése témafüggő központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 30 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelők a dolgozaton feltüntetik a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
Szövegalkotási feladat
- Egy adott irodalmi mű értelmezése min. 300 szó terjedelemben megadott szempont szerint (25 pont)
- Érvelő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy jelenségre, korjelenségre min. 200 szó terjedelemben (15 pont)
- Egy valamely gyakorlati szövegfajta megalkotása min. 100 szó terjedelemben (pl. vitaindító, hozzászólás,kérvény), esetenként adott címzetteknek, megjelölt kommunikációs helyzetben, illetve adott műfajban (10 pont)
A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok:
A tartalmi kifejtés minőségének kritériumai:
- a megadott, illetve választott mű alapos ismerete, kultúrtörténeti összefüggések megteremtése
- a téma megértése, a szövegalapú feladatokban a szövegre vonatkoztatás helyénvalósága
- nyelvi és irodalmi műveltség, tájékozottság, probléma-érzékenység
- tárgyszerűség
- önálló problémakezelés, személyes állásfoglalás
- lényegkiemelés, rendszerező képesség
- tájékozottság, fogékonyság a társadalmi problémák iránt, kulturált gondolkodásmód
- az érvelés minősége, az állítások igazolása, bizonyítása
A szerkesztés, felépítés, stílus kritériumai:
- a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés
- a mondanivaló egysége, szerkezeti arányosság
- tagolás
- gördülékeny, szabatos, a feladatnak megfelelő stílus
- az adott terjedelem megtartása
A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott kritériumok:
- a köznyelvi norma biztos ismerete;
- adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus;
- világos és lényegre törő, szabatos előadásmód;
- gördülékeny szövegalkotás;
- olvasható kézírás, rendezett íráskép.
A három szöveg nyelvhelyességét együttesen értékeljük, maximum 20 pont adható.
A központi javítási-értékelési útmutató közli a tartalomra, a szerkezetre és a nyelvi minőségre adható pontok megoszlását. Tartalmazza az egyes kitűzött feladatok témafüggő, címszerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
Az útmutatóban közölt kritériumok és pontszámok figyelembevételével az értékelő által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minőségét.
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli tételsorról a következőket kell nyilvánosságra hozni: az egyes irodalmi és nyelvi tételek címei. A tételekhez tartozó feladatok nem nyilvánosak.
Tartalmi szerkezet
A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi altételt fejt ki a vizsgázó. A tételsor legalább 20 nyelvi és 20 irodalmi altételből áll. A tételsor összeállításához a részletes követelmények német nemzetiségi nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altétel kb. 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a német nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A nyelvi és irodalmi altétel kifejtését a szaktanár együttesen értékeli. A vizsgázó a feleletére egy összegző pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó értékelési útmutató alkalmazásával történik:
TARTALOM - 25 pont
ELŐADÁSMÓD - 25 pont
- Irodalmi, nyelvtani és kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Gondolatgazdagság
- Rendszerezés
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Lényegkiemelés
- Logikus érvelés
- Megfelelő szóhasználat
- Érthető előadásmód
A BESZÉDMŰ (A NYELVI ÉS IRODALMI FELELET EGYÜTTESEN) - 50 pont
TARTALMI MINŐSÉG
Elérhető pontszám: 25 pont
Teljesítménytartomány: 25-20 pont
A vizsgázó - a tételének megfelelő (átfogó) összefüggések, gondolatok, megállapítások önálló közlésével bizonyítja, hogy jól érti és ismeri a tétel témáját (összefüggéseit, fő kérdéseit). Megfogalmazza a tétel kívánta értékelő véleményét. Nyelvi, irodalmi ismereteit meggyőzően alkalmazza, kifejtését releváns példákkal támasztja alá. A feladat megoldása minden lényeges elemében meggyőző.
Teljesítménytartomány: 19-10 pont
A tétel kifejtése lényegében önálló, a főbb megállapítások lényegében helytállóak. A tétel kifejtése rendszerezésre törekvő, de néhány tartalmi elem bizonytalan, esetleg hiányos. A felelet kifejezi a felelő témával kapcsolatos véleményét. Előfordulhat némi felületesség, túlzott általánosítás, irreleváns narráció.
Teljesítménytartomány: 9-0 pont
A vizsgázó a tétel témáját nem ismeri kielégítően, de rendelkezik a feladatmegoldáshoz tartozó összefüggések, tények, művek, fogalmak töredékes ismeretével. A felelethez szükséges a kérdező tanár segítsége.
ELŐADÁSMÓD
Elérhető pontszám: 25 pont
Teljesítménytartomány: 25-20 pont
Az előadásmód önálló, folyamatos, érthető. A felelet gondolati íve rendezett, átlátható. Az érvelés, kifejtés szerkezete meggyőző; a vizsgázó elkerüli a lényegtelen elemeket, kitérőket. Fogalomhasználata világos, pontos, szókincse gazdag, egészében megfelel a téma és a vizsgahelyzet nyelvi, stiláris regiszterének.
Teljesítménytartomány: 19-10 pont
A tétel kifejtése, a mondandó elrendezése, gondolati íve általában átlátható. Az előadásmód esetleg néhol akadozó, körülményes. Fogalomhasználata, szókincse a témának megfelelő, csak néhány kisebb nyelvi, stilisztikai, mondatszerkesztési hiba fordulhat elő benne.
Teljesítménytartomány: 9-0 pont
A felelet gondolatmenete nem vagy kevéssé azonosítható. A felelet nem eléggé folyamatos, érvelése bizonytalan, kevéssé elfogadható. A nyelvi, stilisztikai kifejezésmódja nem igényes (pl. bizonytalan mondatszerkesztés, szegényes
szókincs).
Írásbeli vizsga (projekt) Egy téma önálló, évközi feldolgozása, 80 pont
Szóbeli vizsga 15 perc A projektmunka megvédése 20 pont Egy tétel kifejtése 50 pont
Tartalmi szerkezet
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg.
A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek ill. célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
I. Tartalom
a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése 30 pont
b) a téma újszerű megközelítése 10 pont
c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak megjelenítése 5 pont
II. A projektkészítés folyamata
a) a projekt fázisainak megjelenítése 5 pont
b) az egyéni kutatómunka megjelenítése 15 pont
III. Forma
a) nyelvi megformáltság 8 pont
b) szerkezet, végső megjelenítés minősége 7 pont
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb, mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Tartalmi szerkezet
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Német nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
A projekt bemutatása - összesen 20 pont
- a projektmunka lényegre törő összefoglalása 7 pont
- prezentációs technika, előadásmód 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont
- szemléltetés 3 pont
A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont
- tartalom 25 pont
- a forrás elemzése 10 pont
- nyelvi megformáltság 10 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont